- Az önkormányzatok 60 %-a elégtelennek tartja az elmúlt három évben az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló infrastrukturális beruházásait
- Az önkormányzatok 69 %-a nem rendelkezik környezet- és klímaértékelési ismeretekkel rendelkező szakértőkkel, ami komoly problémát jelent a helyi beruházási programok megvalósításában
- Az önkormányzatok körülbelül 80 %-a szerint a forráshiány, a szabályozási folyamatok hosszadalmassága és a szabályozással kapcsolatos bizonytalanságok akadályozzák a beruházásokat
Az Európai Beruházási Bank (EBB) közzétette a 2022. évi önkormányzati felmérés megállapításait. Az Európai Unió 744 önkormányzatára kiterjedő átfogó felmérés egyedülálló betekintést nyújt a múltbeli és tervezett beruházásokba, valamint az önkormányzatok digitális és zöld átállása során tapasztalt kihívásaiba és előrehaladásába. Mivel az EU-ban az önkormányzatok az állami beruházások csaknem felét teszik ki, ezek a megállapítások rendkívül fontosak.
A 2022-es önkormányzati felmérés legfontosabb megállapításai:
1. Beruházási hiányok és kihívások: A forráshiány, valamint a bizonytalan és hosszadalmas szabályozási folyamatok továbbra is visszatartják az önkormányzatokat a kulcsfontosságú beruházások tervezésétől. Ezen túlmenően, ami a megvalósítást illeti, a szakképzett munkaerő hiánya és az ellátási lánc szűk keresztmetszetei képeznek jelentős korlátokat.
2. Szakemberhiány: A felmérés rávilágít a jelenlegi és a jövőbeli munkaerő számára szükséges képzés biztosításának kritikus fontosságára. Az önkormányzatok arról számoltak be, hogy nehézséggel küszködnek a környezetvédelmi és éghajlatváltozási ismeretekkel, valamint műszaki és mérnöki szakértelemmel rendelkező szakemberek biztosításában. E kihívások kezelése elengedhetetlen a beruházási tervek sikeres végrehajtásához.
3. Fókuszban a zöld és a digitális átállás: A klímaváltozás mérséklése, az alkalmazkodás és a digitális infrastruktúra központi szerepet játszanak az önkormányzatok következő három évre szóló beruházási terveiben. Ugyanakkor tízből több mint hat önkormányzat elégedetlenségét fejezi ki az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló múltbeli beruházásaival kapcsolatban, míg 40 %-uk elégedetlen a digitális infrastruktúrába történő beruházásaival.
4. Regionális egyenlőtlenség: Az európai önkormányzatok előrehaladottabbak a digitális átállásban, mint a zöld átállásban. Míg a magasabb jövedelmű régiókban az önkormányzatok nagyobb arányban ruháznak be aktívan mindkét átállásba, a kevésbé fejlett régióknak kihívásokkal kell szembenézniük a hasonló előrelépés elérésében.
Az önkormányzati beruházások akadályai
Az alábbiak közül az egyes tényezők milyen mértékben akadályozzák az infrastrukturális beruházási tevékenységeik megvalósítását? Jelentős akadály, kisebb akadály, vagy egyáltalán nem akadály az adott tényező? , százalékban
* Alap: Minden önkormányzat (kivéve a nem tudom/megtagadta válaszokat)
„Amint az EBB önkormányzati felméréséből kiderül, az önkormányzatok Európa-szerte jelentős beruházási hiányokkal néznek szembe, különösen az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó infrastruktúra terén. Kulcsfontosságú, hogy a politikai döntéshozók és az érdekelt felek foglalkozzanak ezekkel a hiányosságokkal, és prioritásként kezeljék a fenntartható és rugalmas beruházásokat a zöldebb és digitálisabb jövő érdekében. Európa-szerte foglalkozni kell a tartós szakemberhiánnyal; önkormányzati szinten is, hogy lehetővé váljon a regionális és páneurópai beruházási programok megfelelő végrehajtása” – nyilatkozta Debora Revoltella, az EBB vezető közgazdásza.
Az EBB alelnöke, Ricardo Mourinho Felix elmondta: „Az önkormányzati beruházások az emberek és a vállalkozások következetes támogatásának alapját képezik”. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok végzik a közberuházások jelentős hányadát, elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek a hatékony megvalósításhoz szükséges forrásokkal, szaktudással és erős együttműködési hálózatokkal. A világ gyors fejlődésével az önkormányzatok szerepe a zöld és digitális átállásban egyre kritikusabbá válik. A fenntartható gyakorlatok ápolásához olyan területeken, mint a várostervezés, az energiahatékonyság, a hulladékgazdálkodás és a közlekedés, Európa-szerte szükség van a szakértelem bővítésére. Az EBB önkormányzati felmérésünk betekintést nyújt az önkormányzatok alkalmazkodási stratégiáiba, és kiemeli azokat a jelentős igényeket, amelyekkel a továbbiakban foglalkozni kell.”
Az EBB tevékenysége a kohéziós régiókban
Az EBB ma egy új jelentést is kiadott, amelyben elemzi az EBB csoport Európa kohéziós régióiban 2022-ben kifejtett tevékenységét. A jelentés az EBB csoportnak a befogadó zöld és digitális átmenetet szolgáló innovációhoz való hozzájárulására és annak makrogazdasági hatására összpontosít. 2022-ben az EBB csoport 28,4 milliárd EUR-t biztosított a kohéziós régiókban megvalósuló projektekhez. Az innováció támogatása 2022-ben a teljes EBB hitelezés 25 %-át tette ki, amelyből 4,6 milliárd EUR-t (34 %) a kohéziós régiókban nyújtottak. A zöld beruházások száma növekszik: 2021-hez hasonlóan az EBB által finanszírozott zöld beruházások aránya magasabb volt a kohéziós hitelezésben, mint a teljes uniós hitelezésben, összhangban az EBB kohéziós irányultságával, amely vállalta, hogy jelentősen növeli az éghajlat-politikai és környezetvédelmi hitelek arányát az átmeneti és kevésbé fejlett régiókban.
Az EBB alelnöke, Lilyana Pavlova az alábbiakat nyilatkozta: „Mivel a regionális kohéziót sújtja a geopolitikai bizonytalanság, a menekültek érkezése és az energiasokk, a városoknak és a régióknak továbbra is át kell alakulniuk ahhoz, hogy megfeleljenek az Európai Unió éghajlat-politikai céljainak és áthidalják a digitális szakadékot. Az innováció létfontosságú e kihívások kezeléséhez. Az EBB csoport számos pénzügyi és tanácsadói eszközt biztosít e szakpolitikai célkitűzések támogatására, amelyek hatása már most kézzelfogható.”
Bővebb információ megtekintéséhez és a felmérésről szóló teljes jelentéshez kattintson ide.
Háttér-információk
Az EBB Közgazdasági Főosztályáról
Az EBB Közgazdasági Főosztálya közgazdasági kutatásokat és tanulmányokat biztosít, egyedi elemzéseket végez az Európai Unión belüli és azon túli beruházási tevékenységekről, és támogatja a Bankot működésében, valamint pozíciójának, stratégiájának és politikájának meghatározásában. Debora Revoltella vezető közgazdász a főosztály 40 közgazdászból álló csapatának vezetője.
Az Európai Beruházási Bank csoport kohéziós célokra nyújtott támogatásáról
Az Európai Beruházási Bank (EBB) az Európai Unió hosszú lejáratú hiteleket nyújtó intézménye, amelynek tulajdonosai a tagállamok. Hosszú lejáratú finanszírozást biztosít pénzügyi szempontból észszerű beruházásokhoz, hozzájárulva ezzel az EU szakpolitikai céljainak megvalósításához. Az Európai Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját erősítő projektek finanszírozása már az EBB 1958-as megalapítása óta tevékenységeinek középpontjában áll.
A kohéziós területeken nyújtott hitelezése lefedi a gazdasági tevékenység teljes spektrumát, és az EBB négy prioritása közül legalább az egyikhez kell tartoznia: innováció (digitális és humán tőke); fenntartható városok és régiók; fenntartható energia és természeti erőforrások; valamint a kis- és középvállalkozások (kkv) és a közepes tőkeértékű vállalatok finanszírozása. Az EBB kohéziós fellépése körébe eső régiók közé tartoznak a kevésbé fejlett régiók (ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75 %-át) és az átmeneti régiók (ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75 %-a és 100 %-a között van), az EU kohéziós politikai térképének meghatározása szerint.