Izgledi za ulaganja u srednjoj, istočnoj i jugoistočnoj Europi su pozitivni, no poduzeća moraju više ulagati u najnaprednija postrojenja i opremu te u istraživanje i razvoj. Nalazi su to Ankete o investicijama i investicijskom financiranju koju je Europska investicijska banka objavila 26. svibnjana GLOBSEC Forumu 2017. u Bratislavi. Predstavljanje rezultata te jedinstvene ankete, kojom je obuhvaćeno preko 12.000 tvrtki diljem EU, bilo je usmjereno na investicijsko okružje u srednjoj, istočnoj i jugoistočnoj Europi (SIJIE).

Amint azt az EBB alelnöke, Vazil Hudák kifejtette, „az EBB beruházási felmérése (EIBIS) azt mutatja, hogy a közép-, kelet- és délkelet-európai térségben az elmúlt években javultak a beruházási kilátások. Másfelől azonban látható, hogy ebben a régióban továbbra is jelentősen gátolja a beruházásokat a bizonytalanság, a szakképzett munkaerő hiánya, valamint az üzleti és a munkaerőpiaci szabályozás. A térségnek hasznára válna a „minőségi” állóeszköz-állomány további növelése és a K+F fokozott támogatása. A felmérés megállapításai segíteni fogják, hogy az EU bankja hozzájáruljon egy olyan szakpolitikai válasz kialakításához, amely megfelelően kezeli a vállalkozások szükségleteit, előmozdítva az Unión belüli beruházásokat”.

A felmérés megállapításai szerint annak ellenére, hogy 2015-ben a régióban beruházó vállalatok aránya alacsonyabb volt az uniós átlagnál, Szlovéniában, a Cseh Köztársaságban és Horvátországban a vállalatok beruházási tevékenysége különösen élénk volt, és elérte vagy meghaladta az uniós átlagot. A kilátások összességében kedvezőek; 2016-ban a térség szinte valamennyi országában több vállalat bővítette beruházási terveit, mint amennyi visszafogta azokat.

A felmérés azt mutatja, hogy a közép-, kelet- és délkelet-európai régióban a 2016-os pénzügyi évre vonatkozó beruházási kilátások mérsékelten optimisták voltak. Összességében – az uniós átlagnak megfelelően – több vállalat várta a beruházások bővülését, mint csökkenését. A beruházásokkal kapcsolatos várakozások Horvátországban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában voltak a legerőteljesebbek, míg a leggyengébb beruházási tevékenységet Litvániában, Észtországban és Lettországban várták. Ez összhangban áll azzal, hogy az utóbbi időben kissé lelassult a növekedés a balti államokban, erőteljesen nőtt a belföldi kereslet a visegrádi négyek országaiban, és egy hosszú és mély recesszió után fellendülés kezdődött Horvátországban.

Az EU egészéhez viszonyítva a közép-, kelet- és délkelet-európai országokban működő vállalatok relatív értelemben többet ruháznak be tárgyi eszközökbe (azaz gépekbe, berendezésekbe, földterületbe, épületekbe stb.), míg a K+F beruházások tekintetében elmaradnak. Ez kedvezőtlenül hathat a vállalatok azon törekvéseire, hogy középtávon a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása felé mozduljanak el, különös tekintettel arra, hogy a közép-, kelet- és délkelet-európai térség vállalatai az EU egészéhez képest le vannak maradva a termelékenység tekintetében.

A következő három évre a vállalkozások beruházási prioritása az eszközök cseréje, ami különösen kiemelkedik a magyarországi és az észtországi vállalkozásoknál. Új termékekbe és szolgáltatásokba a legnagyobb arányban a lengyel, a cseh és a szlovák vállalkozások terveznek beruházni. Relatív értelemben a – jellemzően a legmagasabb beruházási ráfordítással járó – kapacitásbővítés hangsúlyosabban szerepel a vállalatok tervei között Horvátországban (a vállalatok 38%-a), Romániában (33%) és Szlovákiában (30%), ami megfelel a Szlovákiában tapasztalható jelentős belföldi keresletnek, valamint a horvátországi recesszió alatti alacsony beruházási aránynak.

Az eredmények azt mutatják, hogy a beruházási hiányok nemcsak az állóeszköz-állomány elégtelen voltából adódnak, hanem abból is, hogy hiány mutatkozik korszerű gépekből és berendezésekből, valamint energiahatékony vállalati épületekből. Emellett a politikai és a szabályozási környezet akadályozza a régión belüli vitalitást, a megfelelő készségekkel rendelkező munkaerő rendelkezésre állása pedig általános probléma. Az uniós átlaghoz viszonyítva a vállalatok nagyobb arányban kényszerülnek továbbra is külső finanszírozás igénybevételére, és a külső finanszírozással kapcsolatos elégedetlenség fő forrását a biztosítékokra vonatkozó követelmények és a finanszírozás költsége jelentik.

A 2016. évi felmérés júliustól novemberig zajlott. Az eredmények a hozzáadott érték szerint vannak súlyozva, tükrözve a vállalatok gazdasághoz való hozzájárulását. A közép-, kelet- és délkelet-európai uniós tagállamokban a felmérés 11 ország 4881 vállalatára terjedt ki.