Az EBB 30 milliárd euróval támogatja az európai kis- és középvállalkozásokat kereskedelmi bankok közreműködésével nyújtott új hitelek formájában

Az Európai Unió pénzügyminisztereinek 2008. szeptember 12–13-án Nizzában tartott informális tanácskozásán megfogalmazott felkérésre válaszul az Európai Beruházási Bank Csoport (EBB-csoport) a jelenlegi hitelválság hatásainak mérséklése érdekében korszerűsíti az európai kis- és középvállalkozások (kkv-k) hiteltámogatásának rendszerét, és növeli a támogatás összegét.

Az EBB Igazgatótanácsa szeptember 23-án döntött az első intézkedésekről:

• A 2011-ig kihelyezhető, összesen 30 milliárd eurós csomagból az EBB 15 milliárd eurót különít el 2008–2009-re olyan hitelekre, melyekből európai kis- és középvállalkozások részesülhetnek kereskedelmi bankok közvetítésével. Ez az összeg jelentősen meghaladja a bank szokásos kihelyezéseit a kkv szektorban. A bank tehát nemcsak többet kínál, de új módon teszi azt: az EBB kkv hitele néven piacra dobott új hitelkonstrukció változatlanul a partnerként közreműködő kereskedelmi bankokon keresztül vehető majd igénybe, ugyanakkor egyszerűbb, rugalmasabb és átláthatóbb finanszírozást kínál, így még több kis- és középvállalkozás számára lesz elérhető. Az új rendszer a kkv-piac szereplőivel 2007–2008 során folytatott széles körű banki konzultáció eredményeit tükrözi.
• A program keretében az EBB az év végéig olyan új, jobb kockázatmegosztást lehetővé tévő termékeket kínál a közvetítőként fellépő kereskedelmi bankoknak, melyekkel végső soron a bankok számára korábban nehezen elérhető piaci szegmensek célozhatók meg (pl. nagy kockázatú, vagy elégtelen biztosítéki háttérrel rendelkező kis- és középvállalkozások).

Az EBB kkv-hitele

Kik részesülhetnek és milyen beruházások finanszírozhatók az EBB kkv hiteleiből? Hogyan juthatnak hozzá a kis- és középvállalkozások az EBB kkv hiteleihez? Az Igazgatótanács által szeptember 23 án elfogadott új eljárásrendet az alábbi útmutató ismerteti.

• Kik igényelhetik az EBB kkv-hiteleit?

Bármely önálló gazdasági vállalkozás, amely kevesebb, mint 250 munkavállalót alkalmaz. Nagyobb cégcsoportok leányvállalatai és holdingvállalkozásai az EBB kkv hitelére nem jogosultak, azt kizárólag önálló kis- és középvállalkozások igényelhetik.

• Milyen beruházások finanszírozhatók az EBB kkv-hiteleiből?

Az EBB kkv-hiteleiből a kisvállalkozás bővítését célzó bármilyen beruházás és ráfordítás támogatható. A hitelből megvalósuló beruházás lehet:

• Eszközberuházás, pl. termelőegység vagy ingatlan vásárlása. A hitel területvásárlásra elvben nem fordítható, kivétel, ha a földvásárlás a beruházás szempontjából elengedhetetlen. Semmilyen körülmények között nem használható azonban a hitel termőterület-vásárlásra.
• Immateriális javak, eszmei vagyon finanszírozása, pl. kutatás fejlesztéssel közvetlenül összefüggő ráfordítások finanszírozása, elosztóhálózatok kiépítése vagy átvétele (akár más EU tagországban), szabadalom bejegyeztetése vagy megszerzése, vagy vállalkozás – meghatározott gazdasági tevékenység folytatása érdekében történő – átruházásával kapcsolatos kiadások finanszírozása (amennyiben mind a vevő, mind az értékesített vállalkozás kkv nek minősül és az átvétel finanszírozási igénye nem haladja meg az 1 millió eurót).
• Növekedés útján lévő kkv felfuttatásához szükséges forgótőke pótlása.

A finanszírozás gyakorlatilag bármelyik gazdasági ágazatban igénybe vehető: az EBB kkv hiteléből bármilyen beruházás finanszírozható, kivételt ez alól a fegyvergyártás és -kereskedelem, a szerencsejátékok, a dohányipar, az állatkísérletekkel együtt járó tevékenységek, az érdemben nem csökkenthető vagy ellensúlyozható környezetterheléssel járó tevékenységek, az erkölcsi vagy etikai szempontból vitatott területek (pl. humánklónozás) és a tisztán ingatlanfejlesztéses beruházások képeznek.

A hitel továbbá nem fordítható tisztán pénzügyi tranzakciók (pl. cégvásárlások, felvásárlások) finanszírozására, a cégátruházás fent ismertetett, jól körülhatárolható eseteit nem számítva.

• Milyen összegre és milyen futamidővel igényelhető a hitel?

Az EBB kkv-hiteleiből a kis összegű ügyletektől a maximum 25 millió euró értékű beruházásokig mindenféle projekt támogatható. A finanszírozás általában 2 és 12 év közötti futamidőre igényelhető, a hitel tényleges futamideje a beruházás gazdasági élettartamától függ. Egy-egy beruházásra adott EBB hitel összege nem haladhatja meg a 12,5 millió eurót.

Az EBB kkv-hitelei a helyi kereskedelmi bankoknál igényelhetők Unió-szerte, a kis- és középvállalkozások hiteligényeit ezek bankok bírálják el. Alapesetben kizárólag a közvetítő bank dönt arról, hogy az adott kis- vagy középvállalkozásnak megadható e a hitel. Az EBB részvétele a hitel pénzügyi feltételeinek enyhítésére korlátozódik, de a bank gondoskodik arról, hogy a kis- és középvállalkozások e kedvező feltételekről megfelelő tájékoztatást kapjanak.

Egyes esetekben előfordulhat, hogy az EBB a partnerbank kockázatainak egy részét átvállalja, vagy ún. mezzanine-finanszírozással vesz részt az ügyletben. E lehetőségek gyakorlati feltételeiről a bank később nyújt tájékoztatást.

• Kihez fordulhat hiteligényével?

Az Európai Unió 27 tagországában több mint 100 helyi bank áll munkakapcsolatban az EBB-vel. Az egyes tagországokban működő közvetítő bankok elérhetőségét (rendszeresen frissítve) a lap alján található hivatkozásra kattintva érheti el.

• Mikortól igényelhetők az EBB kkv-hitelei?

Az EBB új rendszer szerinti első kkv-hitelei több országban már október elejétől igényelhetők. A termékek helyi bevezetéséről külön közlemények jelennek meg.

• Milyen előnyöket kínálnak az EBB hitelei a kis- és középvállalkozások számára?

Az EBB az Európai Unió bankja. Alapokmányának és tulajdonosi szerkezetének (a bank részvényese az EU 27 tagállama) köszönhetően az EBB a megítélhető legjobb tőkepiaci adósminősítéssel rendelkezik (AAA). A bank így igen kedvezményes feltételekkel juthat tőkepiaci forrásokhoz, mely kedvezményeket az általa kínált hitelekben is érvényesíti, különösen a közvetítő bankokon keresztül a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleiben. A közvetítő bankok vállalják, hogy a kedvezményezett kis- és középvállalkozásokat külön és személyre szólóan (pl. levélben) tájékoztatják az EBB részvételéről és arról, hogy ez milyen hatással van a felvett hitel feltételrendszerére.

• Az EBB kkv-hitelei valamennyi uniós tagországban igénybe vehetők?

Igen, az EBB kkv-hiteleiből a 27 tagország bármelyikében megvalósuló beruházások támogathatók.

• Mi a forrása annak a 30 milliárd eurónak, amit az EBB a kis- és középvállalkozások támogatására szán?

Az EBB az Európai Unió fejlesztéspolitikájának támogatására életre hívott pénzintézetként nem az Unió költségvetéséből vagy a tagországok adófizetőinek befizetéseiből gazdálkodik. A bank forrásait önállóan, a tőkepiacokról szerzi (2007-ben több, mint 50 milliárd euró értékben vont be forrást), az Európai Unió fejlesztéspolitikai célkitűzéseit tehát megtakarításokból finanszírozza úgy, hogy az egész világon gyűjtött jelentős volumenű forrást az európai gazdaság fejlesztésébe forgatja vissza.

 Új termékek a láthatáron

Az EBB az év végéig több új, jobb kockázatmegosztást lehetővé tévő terméket kínál a közvetítőként fellépő kereskedelmi bankoknak, melyek révén e bankok a számukra korábban nehezen elérhető piaci szegmenseket célozhatnak meg (pl. nagy kockázatú, vagy elégtelen biztosítéki háttérrel rendelkező kis- és középvállalkozások). Háromféle konstrukció kidolgozása van folyamatban:

• olyan kockázatmegosztásos hitelkonstrukció, ahol a hitelt folyósító közvetítő bank kockázatának egy részére az EBB garanciát vállal;
• olyan hitelkonstrukció, ahol az EBB a közvetítő bankkal párhuzamosan közvetlenül is részt vállal a kedvezményezett kis- vagy középvállalkozással összefüggő kockázatokból; valamint
• a dinamikusan fejlődő, gyorsan növekvő kis- és középvállalkozásoknak („gazelláknak”) kínált mezzanine-konstrukciók: az EBB-csoporthoz tartozó Európai Beruházási Alap (EBA) olyan tőkejellegű „részesedési jogot biztosító” finanszírozást kínál, mely révén a gazellavállalkozások új tőke bevonása vagy nagyobb biztosíték felmutatása nélkül is javíthatnak hitelképességükön (ahol is a részesedési jogot biztosító hitel abban az esetben váltható részvénnyé, ha a vállalkozás a hitelt nem tudja törleszteni.)

Végül pedig az EBB és az Európai Bizottság együtt vállalták egy nagyon kis vállalkozások finanszírozására szakosodott páneurópai mikrohitel alap felállítását. Az alap célja, hogy mintegy 30 európai mikrofinanszírozással foglalkozó hitelintézeten keresztül kölcsönökkel és technikai segítségnyújtással ösztönözze kis méretű vállalkozások alapítását és fejlődését. Az alap leginkább az érzékeny területeken működő vállalkozásokra összpontosít majd.

Háttér

EBB: a kis- és középvállalkozások pénzügyi partnere már 40 éve

Az EBB-csoport 1968 óta foglalkozik a kis- és középvállalkozások finanszírozásával, a bank Kormányzótanácsa – az Európai Unió 27 tagállamának pénzügyminiszterei – pedig 2005-ben emelte a kkv-k támogatását a bank öt működési prioritása közé.

2007-ig az EBB-csoport tevékenysége a kis- és középvállalkozói szektorban három termékben öltött formát, melyeket a bank több mint 200 kereskedelmi bankon és mintegy 300 magántulajdonú tőkealapon keresztül kínált az Európai Unió 27 tagállamában:

• Az EBB a kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelkeret formájában támogatta a kkv-k közép- és hosszú távú beruházásait; az évi csaknem 5 milliárd euró összértékű finanszírozásból évente mintegy 50 000 kis- és középvállalkozás részesült.
• Kockázatitőke-ügyletek: 2000 óta az EBA 4,4 milliárd eurót fektetett 273 olyan magántulajdonú tőkealapba, melyek célja részesedést szerezni leginkább a jelentős növekedés előtt álló innovatív kis- és középvállalkozásokban (a lisszaboni stratégia szellemében). Ezek az alapok 2001 óta több mint 800 000 kis- és középvállalkozás alapításában vállaltak részt az egész Európai Unióban.
• Bankgaranciák, szintén az EBA kínálatában: 190 ügylet keretében az EBA különböző bankok összesen 11,6 milliárd euró értékű kkv-hiteleinek egy részére vállalt garanciát. A bankok kereskedelmi kockázatainak egy részét átvállaló EBA szerepvállalása lehetővé teszi, hogy a bankok csökkentsék a Basel II. előírásai értelmében kötelezően képzendő tőketartalékaikat. A közvetett pénzügyi támogatás e formája ösztönzőleg hat a kis- és középvállalkozások banki finanszírozására.

EBB: megoldás varázsütésre?

Nem, az EBB sem nyújthat minden igényre megoldást. Egy olyan időszakban azonban, amikor a tagországok beszűkült lehetőségekkel, a bankszektor pedig hatalmas pénzügyi válsággal kell, hogy szembesüljön, az EBB csoport rugalmas és hatékony pénzügyi segítséget kínál. A bank tulajdonosai a tagországok, működése azonban sem az Unió költségvetését, sem a tagországok adófizetőit nem terheli, mivel forrásait a tőkepiacokról önállóan szerzi (2007-ben több mint 50 milliárd euró értékben) a tagországok bármiféle garanciavállalása nélkül. A bank az Európai Unió fejlesztéspolitikai célkitűzéseit tehát megtakarításokból finanszírozza úgy, hogy az egész világon gyűjtött jelentős volumenű forrást az európai gazdaság fejlesztésébe forgatja vissza.